2015. augusztus 11., kedd

LAURA GARCIA DEL CASTAÑO







motto:

 “¿Qué es la traducción? Sobre un platillo
 La pálida cabeza, escrutadora, de un poeta,
 Un chillido de loro, el parlotear de un mono,
 Y la profanación de los muertos.”

"What is translation? On a platter 
A poet's pale and glaring head, 
A parrot's screech, a monkey's chatter, 
And profanation of the dead."  

„Poétafő hull a kosárba,
ez a fordítás, semmi más, 
majomrikács, kanárilárma, 
hullagyalázás, nem vitás.”

"Что перевод? Лежит на блюде
Поэта скорбная глава,
Мартышки, попугаи, люди
Трещат - а суть стиха мертва."





LAURA GARCIA DEL CASTAÑO





Esta cueva es mi casa.
esta lentitud y esta métrica 
para caminar entre las cáscaras 
es mi diálogo con el bosque
mi forma de no olvidar el regreso.
El sendero original estará lleno de maleza
Habrán levantado una fábrica, un templo
una antena provisoria
que baje el mundo a las alturas
Soy la bestia en un rectángulo
que podría ser la habitación de un hombre
donde entran él y su cama
y con suerte una silla.
Dar el zarpazo a la mosca atraída 
por la corpulenta pasividad y el encanto
de la antigua destreza
Pensar en ella como en el salmón
que se entrega manso
 lejos del chorro
Pero es tan solo una mosca
disputándome el azúcar 
que un niño nos arroja.
Llueve en esta jaula
comida por los hormigueros
El agua del hipopótamo se ha llenado de hojas
Una tortuga ha quedado suspendida
en un alto del cemento
Quien dice que los animales no sufren senilidad
extrañeza, estreñimiento?
Qué hace a este lugar distinto a un hospital
o a una cárcel?
Quien puede asegurar
 que esa tortuga a la orilla del piletón
como ese viejo recostado en el arco del geriátrico
no esperan
a costa de ahogarse
la corriente milagrosa
que los devuelva al mar.







rabság 2

Ez a barlang az én házam
ez a lassúság és ez a metrum
a kérgek között sétálva
ez az erdővel való párbeszédem
hogy el ne felejtsem a visszautat.
Az régi ösvény biztosan csupa bozót már.
Talán odaépült egy gyár, egy templom
egy ideiglenes antenna
ami lehozza a világot a magasból
Vadállat vagyok egy téglalapban
ami lehetne egy férfi szobája,
ahová beférne ő és az ágya
és kis szerencsével egy szék is.
Adni a légynek egy taslit
akit a testes passzivitás és
az ösztönös képesség bája vonz
Úgy gondolni rá mint a magát
szelíden messzesodródni hagyó
lazacra.

De ez csak egy légy aki a cukorért
verseng amit egy kisfiú dob
nekünk.
Esik ebben a ketrecben
a hangyaboly eledele
A viziló vize tele lett levelekkel
Egy teknős fennakadt
egy aszfalt buckán
Ki mondta, hogy az állatok nem szenilisek
nem csodálkoznak, nincs székrekedésük?
Miben különbözik ez a hely egy kórháztól
vagy egy börtöntől?
Ki állíthatja, hogy az a teknős ott a parton
mint a hajlott öreg az idősek otthona kapujában
nem azt várja a parton, hogy megfulladjon
a csodálatos áramlatot
ami visszaviszi a tengerbe.




discovery chanell


Hoy tomé el té
Miré crecer la mañana
Desovillé sus filamentos más profundos
Cambié la tierra del potus
Guardé su raíz en una bolsa

Me bañé despacio,
repasando las marcas de una vieja insolación
Sintonicé en la radio a Billie Holiday pero se mezclaba
con los salmos de una iglesia
Cuántas veces dijiste de cambiar la antena por otra de cobre?

Luego te hice de comer
Pensé en algo que no le cayera mal a tu estómago
esa bestia vacía, indiferente
Separé  el coliflor
como se separa Fiyi en islotes pequeños
Comimos despacio
digiriendo un dialecto,
una fruta tardía

"Cuánto más rápido el proyectil más resistencia encuentra"
dijeron ayer en el discovery
Hablaron de las flechas, de las balas y del cubo de arena
Luego el derrumbe de un edificio en Bangladesh
me arrancó toda la tarde

El tele que me regalaste
me obliga a pensar demasiado
Viste cómo para cada ser las cosas cambian?
cómo en Bangladesh el aire pueda ser un derrumbe
para los peces un puñal
y para mí una pantalla diferida, inteligente

Por eso he comenzado a pensar en vos,
en el derrumbe sincronizado,
en la incapacidad de las balas para traspasar cubos de arena,
en separar lo tardío en islotes pequeños,
y en ese pez que se saca fuera del agua,
para dejarlo así
a merced del polvo





Discovery Channel

Ma ittam a teámat
Néztem, ahogy nő a reggel
Kibogoztam a legmélyebb szálait
Kicseréltem a fikusz földjét
A gyökerét egy zacskóba tettem

Lassan megfürödtem
átfutva egy régi napszúrás nyomait
Behoztam Billie Holidayt a rádión, de összekeveredett
egy templom zsoltáraival
Hányszor mondtad, hogy cseréljem ki az antennát rézre?

Utána csináltam neked ebédet
Olyat találtam ki, ami nem tesz rosszat a gyomrodnak,
annak a közömbös, üres bestiának
Szétszedtem a karfiolt,
mint ahogy a Fiji szigetek válnak el egymástól
Lassan megebédeltünk
egy dialektust
mint kései gyümölcsöt
emésztgetve

"Minél gyorsabb egy lövedék, annál nagyobb ellenállást vált ki"
mondták tegnap a Discoveryn
A nyilakról, lövedékekről és a homokozó vödörről volt szó
Aztán egy bangladesi épület összeomlása
elvette az egész délutánom

A tévé, amit kaptam tőled
túl sok gondolkodásra késztet
Tudtad, hogy a dolgok minden élőlénynek mást jelentenek?
Mint ahogy a szél Bangladesben lehet romboló,
egy halnak halálos döfés
nekem pedig egy intelligens, közvetítő képernyő

Ezért kezdtem el rólad gondolkodni,
az összehangolt összeomlásról
a lövedékekről amik nem tudnak áthatolni a homokozóvödrökön,
a kései gyümölcs kis szigetekre bontásáról,
és arról a halról, akit kiszednek a vízből,
hogy aztán
a porban végezze



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése